A vállalati infrastruktúra jelentős része ma már átkerült a virtuális térbe. A felhő alapú adattárolás óriási kényelmet jelent, ugyanakkor komoly felelősség is egyben – ezért kell a cloud security.
Az adatok védelme nem ér véget ott, hogy egy neves szolgáltatót választunk. A valódi biztonság a tudatos konfigurációnál és a szabályozott hozzáféréseknél kezdődik.
Mit jelent pontosan a cloud security a vállalati szférában?
Sokan tévesen azt hiszik, hogy ha az adatok egy nagy szolgáltatónál vannak, a biztonság automatikusan garantált. A „megosztott felelősség modell” (shared-responsibility model) azonban erre rácáfol. A lényege röviden, hogy míg a szolgáltató felel a fizikai szerverekért, addig a felhasználó felelőssége a cloud security beállítása, az identitáskezelés és az adatok titkosítása.
A professzionális felhő biztonság alapja, hogy minden hozzáférést a „legkisebb jogosultság elve” alapján osszunk ki. Nem minden munkatársnak kell minden fájlhoz hozzáférnie! Ezen felül a többtényezős hitelesítés (MFA) alkalmazása ma már kötelező elem, amely nélkül bármilyen rendszer sebezhetővé válik a külső támadásokkal szemben.
Mikor tekinthető megbízhatónak a felhő alapú adattárolás?
Egy rendszer akkor biztonságos, ha a bizalmasság, a sértetlenség és a rendelkezésre állás hármasa teljesül (angolul CIA-triád: Confidentiality, Integrity, Availability). Amikor egy cégnél a felhő alapú adattárolás mellett döntenek, egyrészt vizsgálni kell a szolgáltató megfelelőségi tanúsítványait (pl. ISO 27001).
Azonban a technikai háttér mellett az informatikai biztonsági szabályzat megléte is kulcsfontosságú, amely rögzíti, ki és hogyan kezelheti az érzékeny információkat.
Cloud security alapok, avagy a biztonságot növelő legfontosabb tényezők:
- Az adatok titkosítása passzív állapotban és továbbítás közben is.
- Rendszeres, automatizált mentési protokollok megléte.
- Folyamatos naplózás (logging), hogy minden módosítás visszakövethető legyen.
- A hálózati forgalom szűrése és tűzfalak alkalmazása.
Hol hibáznak a legtöbben, amikor az adatokat a felhőben tárolják?
A leggyakoribb hiba a transzparencia hiánya. Sokszor előfordul az úgynevezett „Shadow IT” jelenség, amikor a kollégák a hivatalos csatornák megkerülésével használnak különféle alkalmazásokat. Ha az adatok a felhőben ellenőrizetlenül vándorolnak, a cég elveszíti a kontrollt!
A cloud security egyik legnagyobb ellensége a rossz konfiguráció. Egy nyitva hagyott adatbázis vagy egy rosszul beállított jogosultsági szint utat nyit a zsarolóvírusoknak és az adatszivárgásnak. Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség, az ENISA jelentése is rávilágít arra, hogy a felhőben történt incidensek többsége emberi mulasztásra vagy konfigurációs hibára vezethető vissza.
Hogyan menedzselhető hatékonyan a felhő tárhely?
A hatékony védekezéshez stratégiai szemlélet kell. A cloud security nem egy egyszeri beállítás, hanem egy folyamatos monitoringot igénylő folyamat. Érdemes rendszeresen felülvizsgálni a hozzáféréseket, és eltávolítani a már nem aktív felhasználókat vagy felesleges applikációkat.
A felhő tárhely optimális védelméhez javasolt:
- Végpontvédelmi megoldások használata a felhőhöz csatlakozó eszközökön.
- Rendszeres sérülékenységvizsgálat elvégzése.
- A munkatársak kiberbiztonsági tudatosságának fejlesztése.
Fontos, hogy a technológia ne kockázat, hanem versenyelőny legyen! A biztonságos működés záloga a szakértői kontroll. Ha szeretnéd tudni, hogy vállalkozásod, céged infrastruktúrája valóban védett-e a modern fenyegetésekkel szemben, érdemes profi segítséget kérned.
A kiberbiztonsági audit során feltérképezzük a rendszered gyenge pontjait és konkrét megoldási tervet adunk a védelem megerősítéséhez! Ne várd meg, amíg baj történik – előzd meg szakértői segítséggel!
Velünk azt kapod, amire szükséged van:
Kiberbiztonság cégeknek teljes körű tervezéssel és kivitelezéssel.